Zuhogott.A ház falát mardosták az ég cseppjei.A csendet csak az ablakra hulló eső kopogása törte meg.Dörgött.Még villámlott is.Én pedig a hideg és sötét szobám hátsó sarkában kuporogtam a félelemtől.Áram sem volt.A vihar már rég lecsapta a biztosítékot.A gázt pedig elzárták,mert nem tudtam kifizetni.Úgy,bizony.Nem jó árvaként bújdosni a világ elől,nehogy árvaházba kerülj.A szüleimet 7 éves koromban megölték.Más rokonaim sem élnek már.Ők nem tudom miért.Csak,azt tudom,hogy mikor egyik nap hazaértem a suliból,a szüleimet holtan találtam az előszoba padlóján.
 Bár már 15 éves vagyok,még mindig felkavarnak az emlékek.Éhen még nem haltam,mivel a szüleim egy élelmiszer boltot üzemeltek,ami így bezárt,de nekem megvan hozzá a kulcsom.Mégis,nem az a legrosszabb az egészben,hogy egyedül vagyok,vagy,hogy nem tudok kifizetni semmit.A legrosszabb az egészben az,hogy sosem mondtam nekik elégszer,hogy szeretem őket.Sosem tulajdonítottam ennek nagyobb jelentőséget.Mindig halogattam,hogy majd holnap.Aha,csakhogy már nem volt holnap.A másik dolog,amit bánok,hogy sosem voltam elég jó nekik.Persze, a jegyeim alapján kitűnő vagyok,viszont a magatartásom...Így,hát lehetetlen volt,hogy büszkék legyenek rám.Csakhogy,holnaptól minden megváltozik.Ugyanis,felvettek a Stephaine Wright Academy-be.
 Ez,egy bentlakásos akadémia,ahová csak a kitűnő tanulókat veszik fel,de közülük sem mindegyiket.A kívülállók számára ez csak egy sima iskola,ahonnan csak hétvégénként és ünnepnapokon térhetsz haza.De,ez nem egészen így van.Mivel,az itteni diákok közül mindenki már legalább egyszer volt intézetben.Bizony.Ezért,ez egy korántsem átlagos gimnázium.Az ott lévőket kiképzik,hogy aztán kémek legyenek.Az akadémiában 4 osztály van:a felderítők,a kémek ( a sima),a testőrök és a bérgyilkosok osztálya.Attól függően,hogy milyen vagy javasolják a tanárok az egyik osztályt,de egyébként te választhatod ki,hogy hova szeretnél járni.
 Na,de visszatérve az intézetre,igen.Én is voltam már bent a megmagyarázhatatlan viselkedésem miatt.Ugyanis,néha amikor hatalmas fájdalom,vagy dühroham ér,"megőrülök".Ami,azt jelenti,hogy ölni,gyilkolni tudnék.Ilyenkor,az amúgy mélykék szemeim lilává változnak.Ezért kerültem be az intézetbe.
 Utoljára 5 évesen mosolyogtam.Mikor semmi bajom nem volt.Hiányzik a felhőtlen gyerekkor.Hiányoznak a szüleim.Na,de most megyek aludni.Remélem holnap az új sulival minden jobb lesz.
Elvégre,már nem maradt más nekem..csak a remény.